Feltehetitek a kérdést hogyan kapcsolódik ez a technológiához? A gyors fejlődésnek hála manapság már mindenkinek pár perc alatt lehet weboldala, Facebook, Instagram vagy egyéb megjelenése. Hogy ilyen egyszerűvé tették az előbb felsoroltak létrehozását, így könnyen akár a csalás és a becsapás mezejévé is vállhatnak ezek a felületek. Következzenek a legfontosabb szabályok, amiket betartva, nagyban lecsökkenthetjük annak az esélyét, hogy elhiggyük a nagyzó- és álhíreket.

  • Ne egy forrásból tájékozódjunk, főleg abban az esetben, ha egy megdöbbentő hírről van szó,
  • Ha egy híroldal nem .hu végződéssel rendelkezik, akkor már is kétes forrású lehet. Kivétel a külföldi magyaroknak szóló híroldalak (kifejtés a későbbiekben),
  • Egy cikk írása során a stílus, döntő tényező. Meghatározza a tudományosságát és a mélységét is (Lehet, hogy éppen egy adott hír szatirikus megfogalmazását olvassuk),
  • Figyeljünk oda a mondat értelmezésére. Sok esetben, direkt, többszörösen összetett mondatokat használnak, hogy többféle módon értelmezhető legyen,
  • Hagyatkozzunk az érzéseinkre. Ha tényleg úgy gondoljuk, hogy ez lehetetlen akkor nagy valószínűséggel igazunk van.

Kik állnak a célkeresztben?

A Political Capital és a Social Development Institute kutatása, főleg a fiatalokat és a tanárokat vették a célkeresztbe, amely egy tökéletes áttekintést, illetve betekintést tár elénk a helyzet súlyosságára. Viszont úgy gondolom, hogy nem ők a legnagyobb áldozatok, amikor az álhírekről van szó. (Kommentelj bátran.)

Legfőképpen úgy látom, hogy az idősebb korosztály van kitéve ennek a fenyegetésnek. Azok a gyermekek akik már 4-5 éves koruk óta a tableten és telefonon játszanak, illetve filmet néznek, már jelenleg talán jobban kezelik a készülékeket, mint maguk a szülők. Sokkal gyorsabban osztanak meg egymással információt, ezáltal rövidebb idő alatt értesülnek a hamis hírekről és buktatókról.

Viszont az öregebb korosztály, akik csak nemrég ismerkedtek meg ezzel a világgal, akiknek semmilyen tapasztalatuk még nincs a rendszerrel, annak egy “most nyert egymillió forintot”, illetve az egyéb álhírek sokkal inkább elérik az ingerküszöbüket és igaznak vélik, nem beszélve arról, hogy ha a korábbi élményeik és tapasztalataik ezeket elősegítik.

Hol kezdődik a probléma?

Régen is, viszont manapság már egyre gyakrabban, a televízióban és az interneten arra törekednek, hogy “hatásvadász” címeket adjanak egy-egy hírnek, ezzel minél több kattintást és látogatót elérve. A nagyobb híroldalakon is megfigyelhetjük ezt a jelenséget, a pl. “Halálig sértette” és hasonló címek mögött általában, egy a kontextusból kiragadt mondat áll, mely általában meg sem közelíti a címben keltett jelentőséget.

Tovább haladva az interneten, a fiatalok többsége a YouTube-on számos videóst követ, ahol ismét folytatódik ez a tendencia. A “Vége van az életemnek”, a “Kiraktak otthonról”, stb. címek mindennapinak számítanak, amelyek mögött ismét, csak egy jelenet vagy egy megemlítés áll. Fő probléma ezen a területen abból adódik, hogy mondhatni a legtöbb esetben – a szintén tizenéves – youtuber nem gondol bele, hogy milyen hatással lehet ez a követőkre és a nézőkre.

Nem utolsó sorban a híradókat is vegyük szemügyre. Próbáljunk kritikus szemmel tekinteni ezekre az adásokra. Gyorsan észrevehetjük, hogy legtöbbször csak a halál esetekről, a gúnyolódásról, a lopásról, és a balesetekről van szó. Persze az adás végén mindig megtudjuk hány új fehér tigris, szurikáta, vagy ormányos medve született az állatkertben. Enyhe túlzásnak nevezhetjük azt, ha ezzel a 1,5 perces blokkal szeretnék kompenzálni az előző 30 perces rémhíreket. (Nem mellesleg ez is hozzájárul a magyar társadalom alakulásához, de ez már egy másik oldal témájának kell lennie. Ha ismersz ilyet, küldd el és belinkeljük ide.)

Az előbb felsoroltaktól nem messze állnak az álhírek sem, kivéve, hogy a figyelemfelkeltés és a látogatottság növelése mellett, az adott hír, kutatás, vagy információ nem a valóságot tükrözi, vagy teljesen meghamisítja azt. A legtöbb esetben ezzekkel megpróbálják az embereket befolyásolni valaminek vagy valakinek az érdekében.

A mai helyzet

Az Európai Unió probálkozik ezeket az oldalakat beszüntetni, illetve korlátozni a megjelenésüket. Ezt többszörös szigorítással és normák felállításával próbálja meg, de a legtöbb esetben ezek a hiteles híroldalaknak ártanak.

Magyarország is megpróbál becsatlakozni ebbe a folyamatba. A hetekben sikeresen lekapcsoltak néhány álhírrel foglalkozó weboldalt és elfogták ezeknek az üzemeltetőjét is, azonban valószínűleg ezeknek a gyártása továbbra is folytatódni fog.

Tekintsünk távolabbra is. Ha tovább megyünk az álhírekkel foglalkozó weboldalakon, már olyan videókat is találhatunk az interneten, ahol Mesterséges Intelligencia (MI – AI) segítségével hamisítottak elnöki beszédeket.

De hasonlóan nagy problémát jelent az álhírekkel foglalkozó oldalaknak az adatgyűjtése, illetve adathalászata is, amelyet későbbiek során felhasználhatnak ellenünk (pl. egy hirdetés során).

Hogy terjedhet ilyen gyorsan egy álhír? Hogy lehet az, hogy én is napi 5-6-al találkozom?

A 2012-2014-es években a Facebook-on divatnak számított az “Aki szereti a cicát” , “Aki szereti az autókat” oldalak bekövetése és lájkolása. Akkoriban ezek az oldalak ártalmatlannak tűntek. Folyamatosan az autókról – cicákról kaphattunk képeket, információkat, tippeket stb.

Ahogy fejlődött a Facebook és a társadalom is ezzel együtt, úgy szépen lassan ezeknek az oldalaknak a jelentősége csökkenni kezdett. Azonban az említett időszakban, olyan nagy népszerűségnek örvendtek ezek az oldalak, hogy több százezres követőtáborral rendelkeztek, egyesek még a mai napig is.

Néhány üzenetváltás és tárgyalás után, bárki megszerezhet egy ilyen oldalt (habár ez a Facebook felhasználási szerződésében tiltva van). Innentől kezdve, ha egy álhírrel foglalkozó weboldal megvásárolt egy ilyen Facebook oldalt, azonnal több ezer felhasználót tud elérni, nem beszélve, ha a nagyzó cím felkapott lett, és még megosztásokat is kapott.

Hogy tudnánk a problémát megakadályozni?

A legnagyobb felelőssége ebben az esetben természetesen annak a kezében van, aki engedélyezi ezeknek az oldalaknak a megjelenését, ami Magyarországon legfőképpen a Facebook. Azonban teljességében látható az, hogy a cég megpróbálja a tőle lehető legtöbbet megtenni a platform szabályozása érdekében, emberi felülvizsgálat segítségével (amely sok esetben kiégéssel jár), de mégis akarva akaratlanul átcsusszannak ezek a bejegyzések a szűrőkön.

A weboldal tárhelyét biztosító cégnek is hasonlóan szűrnie, illetve tiltania kellene ezeknek az oldalaknak a megjelenését. Bár mivel ezek az oldalak a legtöbb esetben külföldi domain címen helyezkednek el, ahogy az a cikk elején is olvasható volt, így sok esély ezeknek a megszüntetésére nincs.

Az említett kutatásban az iskolai oktatás terén javasolják megoldani azt a problémát, hogy a gyermek megtanulja ezeket az álhíreket a helyén kezelni. Nagyobb probléma viszont az, hogy minden felkészülés és oktatás nélkül, a már megjegyzett (5-6 éves) korban a gyermek már használja az egyes készülékeket. Játszhat, filmezhet rajta, amely sok esetben reklámokat is tartalmaz! Így ne lepődjünk meg, ha a második kör után a legújabb hot weels kisautót-t kell megvásárolnunk.

Mit tegyünk ha egy álhírrel találkozunk a Facebook-on?

A legfontosabb, hogy ne osszuk meg a bejegyzést. Ha már ennyit megteszünk, akkor már is hozzájárulunk a bejegyzés terjedésének megakadályozásába.

Ha még többet szeretnénk tenni, akkor a Facebook-on lehetőségünk van a bejegyzés bejelentésére. Ezt a bejegyzés jobb felső sarkában található három pöttyre kattintva érhetjük el. Ezek után válasszuk a “Támogatás kérése vagy bejegyzés jelentése” lehetőségét. Ha megvagyunk akkor válasszuk ki az “Álhír” opciót és kattintsunk a Tovább gombra. Ezzel bebiztosítjuk, hogy a Facebook felülvizsgálja a bejegyzést.

Hogyan jelentsük be az álhíreket a Facebook-on?

Ha úgy véljük, hogy maga az oldal sem megbízható, akkor lehetőségünk van a letiltásra, illetve a követés leállítására is.

Összegzés

A mai gyors fejlődés magában hordozza az álhírek gyors terjedését. Nagyjából mindenki aki használja az internetet már találkozott ilyen cikkel, és biztos, hogy találkozni is fog még. A cikk elején leírtak segítségével könnyedén felismerhetjük ezeket. Fontos, hogy ezeket ne osszuk meg, és ha Facebook-on találtunk rá, akkor jelentsük őket.

Források:
https://www.politicalcapital.hu/hirek.php?article_read=1&article_id=2476
https://buvosvolgy.hu/alhirek/

VÁLASZOLJ

Please enter your comment!
Please enter your name here