Több millió ember, nap mint nap használja, de igazán még sem tudjuk pontosan, hogyan működik. Ez nem más mint a streamelés. Megnéztünk ma már egy videót? Beléptünk Netflix fiókunkba, hogy folytassuk kedvenc sorozatunkat? Vagy a munkába menet a kocsiban vagy a biciklin Spotify-on keresztül hallgattunk meg egy podcast-et? Esetleg a Twitch-en keresztül közvetítettük, ahogy játszottunk vagy beszélgettünk?
Igen ez mind egy technológia segítségével lehetséges, pontosan a streameléssel. De mi is a pontos fogalma a streamelésnek?
A streamelés egy olyan technológia, amelynek a segítségével egy hálózaton keresztül, belső (intranet) vagy külső (internet), közvetíthetünk vagy fogadhatunk videó vagy audió tartalmakat. Ami tartalmat megtekintünk, akár egy videót vagy egy élő közvetítést, az nem a saját eszközünkön tárolt tartalom, hanem egy távoli szerveren elhelyezett. A szervertől pedig pár másodperces, manapság már miliszekundumos késéssel kapjuk meg az adatokat.
Valószínűleg egyesek számára még rémlik a betárcsázós internet kezdő hangja. Erre már rég nincs szükségünk, így vezetékes- de vezeték nélküli (Wi-Fi, 4G, 5G) interneten keresztül is használhatjuk a technológiát.
Ahogy a leírásban is található nem csak fogadhatjuk, hanem mi is közvetíthetünk, ha ma már Skype-on, Facebook-on, vagy iMessage-n keresztül videóchateltünk vagy beszélgettünk, akkor közvetett módon, de mi is használtuk ezt a lehetőséget.
Streamelés mögött
Ahogy egy weboldalat megtekintünk, ahogy egy üzenetet megkapunk az interneten keresztül, úgy a streamelés esetében is adat csomagok érkeznek, amelyből összeáll a videó vagy az audió tartalom. Minden csomag egy kis részét tartalmazza az adott tartalomnak, és ezek folyamatosan érkeznek hozzánk, a klienshez a szervertől. A csomagok védelemmel, és úgymond egy irányítószámmal is el vannak látva, hogy biztosan hozzánk érkezzen meg épségben.
Szerencsére ez már olyan gyorsan történik, hogy észre sem vesszük, hogy valami a háttérben történik.
Azonban ez a folyamatosság sokszor megakadhat, ebben az esetben kezd a videónkon megjelenni a folyamatos betöltése. Erre a célra lett létrehozva az úgynevezett bufferelés, amellyel a platformok megoldották ezt a betöltési folyamatot. Ebben az esetben a streamelt tartalom lekérése előrébb jár mint, a jelenleg nézett kép. Így esetleges kisebb megszakadások nem akadályozzák a megtekintés, mivel már előre betöltött 2-3, de akár 20-30 mp tartalmat a platform.
A letöltés és a streamelés közötti különbség
A letöltéssel ellentétben az említett adat csomagokat nem tárolja a számítógépünk, hanem ahogy beérkezik, majd megnézzük őket, úgy törlődnek is. Ehhez azonban nagy internetsebességre van szükségünk és megfelelő routerre, amely irányítja a forgalmat a belső otthoni hálozatunk esetében.
Streaming platformok
Néhány streaming platformok, amelyeket nap mint nap Te is használhatsz:
- YouTube
- Spotify
- Twitch
- Netflix
Élő közvetítés – Amelyeken keresztül mi is streamelhetünk
Igen, egy szerverre csatlakozva mi is elkezdhetünk streamelni. Ez legtöbb esetben egy streamer program segítségével történik, de akár ha egy Zoom vagy egy Skype hívást indítunk akkor is hasonló történik. De nem csak élő és azonnali streamelésre van lehetőség, ugyanis, ha feltöltünk egy videót YouTube-ra vagy Facebook-ra, akkor is egy szerveren fog tárolódni a tartalom és onnan fogja streamelni az egyes kliensek – barátaink számára.
Streamer eszközök
Ha rendelkezünk egy beépített Wi-Fi-vel rendelkező hangszóróval, és a Spotify-t bluetooth nélkül használjuk, akkor már is streamelés történik. De már csak ha Chromecast vagy Anycast funkcióval rendelkező TV-t vásároltunk akkor a böngészőnkön vagy egy programon keresztül közvetlenül streamelhetünk az eszközre. De az egyes szolgáltatóknál lévő IP-tv is ebbe a kategóriába tartozik.
Viszont, ha a telefonunkon keresztül nézzük meg a számítógépen vagy a NAS-on tárolt filmeinket, akkor már hálózati megosztásról beszélünk.
A hálózati megosztás azonban már egy teljesen más funkcióra épül, itt nincs streamelés, hanem egyszerűen a hálózaton belül vagy VPN segítségével egy külső hálózatba belépve tudunk elérni bizonyos fájlokat. Noha ez egy másik számítógépen vagy szerveren tárolt, nem történik streamelés, ezt SMB protokollnak nevezik. Ez ismét egy más bejegyzésre tartozik.
Miért lassú a streamelés?
Ahogy a cikkben már olvastad, elég nagy internetsebesség szükséges ahhoz, hogy megfelelően fogadjuk az adatcsomagokat és bufferelésre is legyen lehetőség. Azonban más problémák is felmerülhetnek egy videó megnézése vagy zene hallgatása közben. De kezdjük az alapokkal
- Lassú internetsebesség: Magyarországon elég kiépült kommunikációs hálózat van kiépülve, azonban a vidéki régiókban még rádió sugárzással jut el az internet, így a környezeti tényezők miatt lassúlhat az internetünk. Egy videó fogadására kb. 4 Mbit/s-os internetsebességre van szükségünk.
- Lassú hálózat/router: Nem csak a külső tényezők, de a belsők is befolyásolják a streamelést. Így ha alacsony teljesítményű, kisebb kapacitású routerrel rendelkezünk, rendelkezhetnük 1000 Mbit/s-os internettel, a jelentősége változatlan lesz.
- Messze a Wi-Fi-től: Ezt remélhetőleg már tudjuk, hogy minél közelebb vagyunk a Wi-Fi-t szolgáló készülékhez annál tisztábban érkezik a készülékünkhöz a jel, így nem történik adatvesztés. Azonban ha messze vagyunk, más szobában vagyunk a jel csökken.
- Kis teljesítményű készülék: A régebbi eszközök, telefon, tablet és számítógép nem rendelkezik a megfelelő képességgel ahhoz, hogy megfelelő módon kezeljük a bejövő hálózaton az adatcsomagokat. Így a bufferelés lassúl és szakadozni fog a streamelés.
- Szolgáltatói problémák: Általában ez az utolsó amire gondolnunk kell, hiszen a fent leírt platformok kapcsolata nem csak egy eszközön és egy elérési útvonalon történik. Azonban egyes esetekben, helyreállítás, vagy fejlesztések esetében, akár a szolgáltatónk vagy a platformok elérhetősége megszűnhet.
Hogyan gyorsítják ezt a folyamatot?
Két részből áll a streamelés gyorsításának folyamata, mindkettő a technológia fejlődésében rejlik. Az egyik az adatcsomagok tömörítéséről, a másik az elhelyezkedésen. Kezdjük az utóbbival.
Manapság már a legtöbb platform rendelkezik CDN-nel, azaz content delivery network-el, ami egy disztribúciós hálózat a tartalmak terén. Ez azt jelenti, hogy több szervert helyeznek el a világon, és amely a hozzánk legközelebb lévő, automatikusan a platform ahhoz irányít minket és arról fog érkezni a streamelt tartalom. Így nekünk nem Los Angeles-től, az óceánon keresztül kell megérkeznie a legújabb főzős videónak, hanem Budapesttől. Ez rengeteg időt és nem beszélve erőforrás megtakarítást jelent.
A másik pedig az adatok tömörítését ezáltal az adatcsomagok csökkenését jelentik. Jól tudjuk, hogy ha lentebb vesszük a beállításokat 1080p-ről 480p-re a YouTube-on, rosszabb internet sebességgel, csak úgy szárnyalni kezd a videó. Azonban egy jó tömörítési megoldással ez 1080p esetében is ugyanúgy megoldható lesz. Összehasonlításképp, egy 10 perces 480p videó 100MB adatforgalmat generál, míg egy 2160p -s ( 4K ) videó 3000 MB-ot.
Mi a következő lépés? Merre tart a streamelés?
A következő lépés a streamelés terén a további adattömörítés, illetve a decentralizált hálózat kifejlesztése. Az utóbbi elég izgalmasan hangzik. De kezdjük az elsővel.
Az adatok tömörítése még tovább lehetséges, így akár elérhetjük, hogy a fent említett videó méretek 30-50%-át is megspóroljuk. A decentralizált hálózat esetében pedig nem léteznek szerverek, hanem a kliensek építik fel a hálózatot. Így nem egy ponttól kell folyamatosan kérnünk az adatcsomagokat, hanem egyszerre akár 10-20 eszköz is küldheti számunkra. Hasonlóan mint egy Torrent esetében, természetesen ennél összetettebb ez a folyamat. Azonban ez lehet a következő lépés, amely gyorsítaná a folyamatokat és csökkentené az erőforrásokat.